A BORÓKA GYERMEKJÓLÉTI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

I. Általános rendelkezések

Az Egyesület (továbbiakban: egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:1. – 3:48. §, 3:63. – 3:87. § alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező civil szervezet.

1. Az egyesület neve: BORÓKA Gyermekjóléti Egyesület
2.    Az egyesület rövidített neve: BORÓKA Egyesület
3.    Az egyesület székhelye: 2643 Diósjenő, Vörösmarty u. 12. sz
4. Az egyesület alapításának éve: 2003
5. Az egyesület működési területe: Regionális
6. Levelezési cím: 2643 Diósjenő, Vörösmarty u. 12.

 

II. Az egyesület célja, feladatai, közhasznú tevékenysége

II/1. Az egyesület célja: Természeti, társadalmi és emberi értékek elsőbbségét vállaló közhasznú és tartós célok megvalósítása, támogatása

1. Gyermek-és ifjúságvédelem, közösségi tér építése
2. Egészségvédelem
3. Természetvédelem
4. Hagyományőrzés

II/2. Az egyesület feladatai:

1.  Iskolákkal kapcsolatteremtés/tartás-kölcsönös segítségadás
2.  Állami intézetekkel kapcsolatteremtés/tartás
3.  Specifikus foglalkozások szervezése- szakemberek vezetésével:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység
2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
3. kulturális tevékenység (előadások szervezése)
4. néprajzi, kulturális örökség megóvása
5. természetvédelem, állatvédelem
6. környezetvédelem
7. gyermek-és ifjúság-védelem, gyermek-ifjúsági érdekképviselet
8. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
9. emberi-és állampolgári jogok védelme
10. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbséggel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
11. sport, a munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
12. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások
13. euro atlanti integráció elősegítése
14. eszközbérlés (gumikerekes kisvonat, színpad, hangosítás, sátor)
15. hagyományőrző foglalkozások (kézműves, zenei, stb)
16. filmkészítés, vágás

 

II/3. Az egyesület által folytatott közhasznú tevékenység

Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

1. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet
2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
3. környezetvédelem
4. kulturális tevékenység
5. természetvédelem, állatvédelem
6. egészségvédelem, sport népszerűsítése
7. hagyományőrzés

Az egyesület nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőt nem állít és nem támogat.

 

III. Az egyesület tagsága

III/1. Az egyesület tagjai:

1. Az egyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:

1. rendes tagok (magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei)
2. pártoló tagok,
3. tiszteletbeli tagok.

2. Az egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is, aki belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

3. Az egyesületnek jogi személyjogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli társaság is tagja lehet (a továbbiakban: jogi személy tag), ha az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetőleg az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatásait vállalja.

4. Az egyesületbe pártoló tagként az a természetes vagy jogi személy vehető fel, aki az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.

5. Az egyesületbe tiszteletbeli tagként az vehető fel, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatja.

III/2. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1. Az egyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.
2. Az egyesületi tagság az egyesület elnöke általi felvétellel keletkezik és

1. /    kilépéssel,
2. /    a tag halálával szűnik meg.

3. A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöke határoz. Az elnök ezt a jogkörét – a jogi személy tagok és tiszteletbeli tagok kivételével, – az egyesület más szervére is átruházhatja.
4. A felvételt megtagadó határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, mely a fellebbezést a kővetkező közgyűlésen tárgyalja.
5. Az egyesület tagjairól, jogi személy tagjairól, pártoló és tiszteletbeli tagjairól az ügyintéző szerve nyilvántartást vezet.
6. Az egyesületből való kilépést az egyesület elnöke részére írásban kell bejelenteni.
7. Törléssel szűnik meg a tagság a tag halála (a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése) esetén, valamint akkor, ha a tag, a pártoló tag tagsági díjának, illetve a vállalt anyagi támogatásának a fizetését 6 hónapnál hosszabb ideig elmulasztja, és tartozását felszólítás ellenére sem rendezte. A törlésről az elnök határoz.
8. Az egyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. Kizárásra kerül a tagok sorából az is, akit a bíróság köztörvényes bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítél.  Az egyesületből ki kell zárni azt, aki tagdíjfizetési kötelezettségének esedékességtől számított hat hónapon belül sem tesz eleget; illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel az egyesület célját, működését súlyosan veszélyezteti.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnöknek kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagokat meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt.

A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjesztheti elő az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell.

Tiszteletbeli tagok esetében a kizárási eljárást is a közgyűlés folytatja le. A tiszteletbeli tagi cím megvonását kimondó közgyűlési határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A tiszteletbeli tag a közgyűlési határozat hatályon kívüli helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36 §ai alapján bírósághoz fordulhat.

 

III/3. A rendes tagok jogai és kötelezettségei

1. Az egyesület rendes tagja:

1. személyesen, illetőleg jogi személy tag esetén képviselője útján – részt vesz az egyesület vezető tisztségviselőjének és szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,
2. részt vesz az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
3. választható az egyesület szerveiben képviselettel járó tisztségbe
4. észrevételt, javaslatokat tesz, illetőleg véleményt nyilvánít az egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
5. részt vesz az egyesület elnöke által meghatározott feltételek szerint az egyesületi bizottságok munkájában, és részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
6. igényelheti az egyesület szakembereinek segítségét (az elnök által meghatározott módon),
7. igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait,
8. kiadványain feltüntetheti egyesületi tagságát.

2. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

1.       az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatoknak, valamint a vezető szervek által hozott határozatoknak a betartása,
2.       az egyesület, illetőleg vezető szervei által meghatározott célkitűzése megvalósításának elősegítése,
3.       a tagdíj megfizetése (éves szinten 3000 Ft),
4.       az egyesület vagyonának megóvása.

 

III/4. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

1. Az egyesület pártoló tagja:

Az egyesület pártoló tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy, vagy jogi személy, aki vagy amely az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással kíván részt venni. A pártoló tag tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozattal keletkezik, amelyet az elnök fogad el.

2. Az egyesület pártoló tagjának jogai:

1. javaslatokat és észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban
2. az elnök meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén,
3. az elnök által megállapított feltételek mellett részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az egyesület rendezvényein, látogathatja az egyesület helyiségeit

3. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

1. az egyesület alapszabályának, szabályzatának, valamint határozatainak megtartása,
2. az egyesület népszerűsítése,
3. a vállalt hozzájárulás megfizetése.

III/5. A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:

1. A tiszteletbeli tag jogai:

Az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választhatja azt a természetes személyt, aki az egyesület céljával kapcsolatosan kifejtett tevékenységével, szakmai tudásával, életútjával az egyesület tagsága körében elismerésre tett szert. A tagsági jogviszony a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával jön létre.

2. A tiszteletbeli tag jogai:

1.       tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén,
2.       javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,
3.       részesülhet az egyesület által gyújtott kedvezményekben,
4.       az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása.

3. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

1. az egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása,
2. az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása
3. az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.

 

IV. Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei:

1. közgyűlés
2. az Elnök
3. bizottságok

 

V. Az egyesület közgyűlése

1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. (Ptk. 3:72. § (1) bekezdés)

A. A közgyűlés összehívása

1. Az egyesület rendes közgyűlését legalább évenként össze kell hívni. A közgyűlés időpontját az elnöknek legalább 14 nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, továbbá tervezett napirendjéről az egyesület valamennyi tagját névre szólóan értesítenie kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szervet a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen úgy a még akár aznap megismételt közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.

Az egyesületnek rendelkeznie kell nyilvántartás vezetéséről. Nyilvántartásban mind a közgyűlés* mind az elnök döntéseinek tartalma* időpontja és hatályai valamint a döntést ellenzők és támogatók számaránya megállapítható*

A nyilvántartás vezetésével a mindenkor jegyzőkönyvvezető van megbízva.

2. A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek az egyesület rendes tagjai.

3. A közgyűlésen minden szavazásra a jogosult egy szavazattal rendelkezik.

B. A Közgyűlés határozatképessége

1. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több, mint fele jelen van. (Ptk. 3:18. § (1) bekezdés)

2. Ha a közgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és 15-30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

 

C. A közgyűlés napirendje

1. A közgyűlés napirendjét az elnök javaslata alapján a közgyűlés állapítja meg.

2. A közgyűlésen az alábbi napirendet kötelezően tárgyalni kell:

– az egyesület évi költségvetésének megállapítása

 

D. A közgyűlés hatásköre

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./      az egyesület megalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének, valamint megszűnésének kimondása,

b./      az alapszabály megállapítása és módosítása,

c./ az egyesület vezető szerveinek, valamint a Számvizsgáló Bizottság 5 ére szóló megválasztása, felmentése és visszahívása, továbbá az elnökbe és Számvizsgáló Bizottsági tagok megerősítése tisztségükben, díjazás megállapítása,

d./      az egyesület évi költségvetés bevételi főösszegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása,

e./      az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása

f./      az éves közhasznúsági melléklet elfogadása

g./      a Számvizsgáló Bizottság beszámolójának elfogadása,

h./      az egyesület fejlesztési tervének elfogadása,

i./ a tagsági díj, illetőleg a pártoló tagi hozzájárulás legkisebb összegének a meghatározása,

j ./      a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása,

k./ mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

E. A közgyűlés határozathozatala

1./ A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2./Szavazategyenlőség esetén meg kell ismételni a szavazást, amennyiben a megismételt szavazás is szavazategyenlőséggel zárul, abban az esetben elvetettnek kell tekinteni a napirendi pontot.

3./ A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot tisztségviselők megválasztásakor, valamint bármely kérdésben, ha a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza.

4./ Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint 50% -át megszerezte.

Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, az újabb választási fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.

5./      A közgyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A – jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

6./      A közgyűlés ülései nyilvánosak.

 

F. A tisztségviselő megválasztása

1. A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselő:

a./      Az elnök

 a tisztségviselőt a közgyűlés 5 évre választja.

 

G. Az egyesület rendkívüli közgyűlése

1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni

1. az elnök határozata alapján
2. ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja.
3. ha a bíróság elrendeli.

2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni.
3. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

 

VI. Az egyesület elnöke

1. Az elnök hatásköre

1./ Az egyesület ügyvezető szerve az elnök. (Ptk. 3:77.  § )

2./ Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnök irányítja. Az elnök az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, illetőleg az közgyűlés más szervének hatáskörére utal.

3./ Az elnök feladata és hatásköre:

1. az egyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
2. az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,
4. az egyesület működésével kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása, a zavartalan működéshez szükséges határozatok meghozatala,
5. munkacsoportok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak négy évre történő megválasztása, megszüntetése, a tisztségviselők megbízásának megszüntetése és beszámoltatása,
6. fegyelmi jogkör gyakorlása, az egyesület tagjaival szembeni fegyelmi eljárások lefolytatása,
7. egyesület fejlesztési tervének, éves programjának jóváhagyása,
8. az évi költségvetés és a beszámoló és az éves közhasznúsági melléklet megállapítása,
9. egyesület eredményes működéséhez a személyi és tárgyi feltételek megteremtése,
10. tagfelvételi kérelem elbírálása, kivéve a tiszteletbeli tag felvétele
11. döntés a tagok nyilvántartásból történő törléséről és az egyesületből való kizárásról, kivéve a tiszteletbeli tagot
12. megállapodások jóváhagyása más szervezetekkel,
13. az egyesület ügyintéző szervezetének kialakítása,
14. nemzetközi szervezetbe történő belépés elhatározása,
15. olyan nyilvántartás vezetése, amelyből az elnök döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a – személye – megállapítható
16. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a közgyűlés a hatáskörébe utal.

Az elnök gondoskodik az alábbiak szerint

a./ A közgyűlés illetve az elnök döntéseiről az érintetteket az elnök haladéktalanul értesíti, az értesítés történhet telefaxon, e-mail-en vagy ajánlott küldeményként.

Az elnök gondoskodik továbbá arról, hogy a közgyűlés illetve az elnök döntései, határozatai az egyesület székhelyén levő hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljenek. A határozatok a meghozatalukat követő napon – 8 naptári napra- kerülnek kifüggesztésre.

b./  Az elnök gondoskodik arról, hogy az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki – mások személyiségi jogainak sérelme nélkül betekinthessen.

c./   Az egyesület nyilvánosan, a jelen alapszabályban heghatározottak szerint működik.

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások bárki által megismerhetők.

Az egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

– az egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből

– az egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból – az egyesület által kifejtett egyéb propaganda – és kampánytevékenység útján.

Az egyesület szolgáltatásai igénybe vételének módja az egyesület elnöke által az egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhetők meg.

Az egyesület beszámolóiba, mellékleteibe, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az elnök gondoskodik továbbá a jelentések és a beszámolóknak az egyesület székhelyén levő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

Tekintettel arra, hogy az egyesület nem kiemelten közhasznú szervezetként kíván működni, a tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait sajtó útján nem hozza nyilvánosságra.

4./  Az elnök – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

5./  Az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület részére ingatlan vagyon megszerzése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján az egyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, azonban mindezek csak nonprofit jellegű másodlagos tevékenység körébe tartoznak.

6./  Az elnök az egyesület szervezeti és működési szabályzatában, vagy egyedi határozattal egyéb – más egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó – ügyet is a saját hatáskörébe vonhat.

7./  Az elnök tevékenységéről az egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

B. Az elnök

A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján:

3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján:

Ptk. 3:22. §, közhasznú szerv esetében 38. § és 39. §

valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, a továbbiakban Btk.) 61. § (2) bekezdés i) pont.

2. Az elnök  jogai és kötelezettségei:

1. az elnöki üléseken és az elnök határozatainak meghozatalában való részvétel,
2. észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével összefüggő kérdésekben,
3. felvilágosítás kérése az egyesülettel, munkacsoportokkal, illetőleg az egyesület egyéb szerveinek működésével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
4. javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnöki ülés összehívására.

3.         Az elnök tisztségében újraválasztható.

4.       Az elnöki tagság megszűnik: 3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése]

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

VII. Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület elnöke

1. Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke.

 

2. Az elnök, az elnök közreműködésével irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységéi. Az elnököt a közgyűlés választja meg 5 évi időtartamra.

 

Az elnök feladatai és hatásköre:

1. a közgyűlés, valamint az elnök üléseinek összehívása és vezetése, előkészítése;
2. az egyesület képviselete, az elnök az egyesület önálló aláírására jogosult a jelen alapszabály mellékletét képező aláírási címpéldány szerint;
3. az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnöki határozatok végrehajtásának felügyelete;
4. az egyesület bizottsági munkájának figyelemmel kisérése;
5. összehangolja az elnök és a bizottságok munkáját;
6. tájékoztatja a hírközlő szerveket az egyesület tevékenységéről;
7. kapcsolattartás az országos, illetőleg területi és helyi szövetségekkel;
8. aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása;
9. vezeti és összehangolja az egyesület szakmai tevékenységét;
10. munkáltatói jogkört gyakorol a munkaviszonyban álló dolgozók felett;
11. irányítja és ellenőrzi az egyesület gazdasági tevékenységét;
12. gondoskodik az elnöki ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a határozatok nyilvántartásiról,
13. gondoskodik az egyesületi nyilvántartások vezetéséről,
14. figyelemmel kíséri az egyesület működésével kapcsolatos jogszabályokat és kötelező érvényű előírásokat, és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezheti az egyesületi szabályzatok és határozatok módosítását,
15. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe;
16. mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.

5. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület más tisztségviselőjére is átruházhatja.

VIII. A Bizottságok

Az egyesület szerveztében bizottságok működhetnek. A bizottságok létrehozásáról az elnök dönt és határozza meg az egyes bizottságok feladatát, felépítését, működését.

 

IX. Az egyesület képviselete

Az egyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel.

 

X. Az egyesület gazdálkodása és vagyona, anyagi forrásainak kezelése

A Ptk 3:36. § alapján (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik

 

2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

1. tagsági díjak (pártoló tagi hozzájárulások),
2. magán- és jogi személyek támogatásai,
3. alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,
4. rendezvények bevételei,
5. állami, civil szervek által nyújtott támogatások,
6. másodlagos gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
7. egyéb nonprofit jellegű tevékenységből származó bevételek
8. az egyesület vagyonának kamatai
9. hazai és uniós pályázati forrásokból származó bevételek

3. Az egyesület vagyona:

1. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
2. készpénzre szóló követelés,
3. értékpapír,
4. ingatlan és ingó vagyon.

4. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai a tartozásokért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
6. Az egyesület – az 5. pontban foglaltaknak megfelelően – önálló vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve más vállalkozáshoz csatlakozhat. A vállalkozási tevékenység célja az egyesületi vagyon értékének megőrzése, illetve gyarapítása, továbbá az egyesület céljának támogatása. Az egyesület vállalkozási tevékenysége során nem lehet más társaságnak korlátlanul felelős tagja.

7. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

8.       Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, így befektetési szabályzat készítésére nem köteles.

9. Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági – vállalkozási tevékenységét és szármázó eredmény megállapítását a             civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.

10. Az egyesület vagyona felett az elnök rendelkezik. A vagyon kezelője évente köteles tevékenységéről beszámolót és vagyonkimutatást készíteni.

Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

 

XI.

 Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnik:

3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2. 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 

XII. Záró rendelkezések

Az egyesület működését az elnök, a tisztségviselők és az egyesület egyéb szerveinek feladatait és működését érintő – az alapszabályban nem szabályozott – kérdéseket az egyesület szervezeti és működési szabályzata határozza meg A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az alapszabállyal.

Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel, határozatlan időre jön létre.

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

ZÁRADÉK:

Alulírott, Pluhár-Schaf Ibolya, mint a BORÓKA Egyesület újonnan kinevezett elnöke igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat változása adott okot.

Debrecen, 2017. augusztus 20.

Pluhár-Schaf Ibolya
elnök